A környék aluljáróiban, utcáiban és házfalain készült graffitik életnagyságú fotómásolatai, az alkotókkal készített interjúkból származó részletek, valamint a graffitis szubkultúra egyedi szlengjének „szótára” várja a látogatót a tárlat alsó, „aluljáró” szintjén. A szövegekből kiderül, hogy mi a különbség a legális és az illegális graffitisek között, hogy mitől lesz „menő” egy falfirkász, és hogy miért élvezet egyeseknek úgy alkotni, hogy csak egy szűk réteg tudja: az adott „művet” ő készítette.

A környék aluljáróiban, utcáiban és házfalain készült graffitik életnagyságú fotómásolatai, az alkotókkal készített interjúkból származó részletek, valamint a graffitis szubkultúra egyedi szlengjének „szótára” várja a látogatót a tárlat alsó, „aluljáró” szintjén. A szövegekből kiderül, hogy mi a különbség a legális és az illegális graffitisek között, hogy mitől lesz „menő” egy falfirkász, és hogy miért élvezet egyeseknek úgy alkotni, hogy csak egy szűk réteg tudja: az adott „művet” ő készítette.

Az alsó szintről egy lépcső vezet az emeleten berendezett szobákba, melyek "ablakai" összefirkált házakra nyílnak, és melyek falain a többségi kultúra elismert alkotóinak a graffitikről alkotott véleménye olvasható. A többek között a nyelvész, költő, műfordító Nádasdy Ádámtól, a zenész-műsorvezető Hajós Andrástól és a művészettörténész Haba Pétertől származó idézetek más-más szemszögből közelítenek a témához; egyesek problémaként, mások művészetként kezelik a graffitit.

A kiállítás első számú célja az, hogy a szerteágazó vélemények megismertetése és ütköztetése révén „egy új fajta párbeszédet kezdeményezzen a két oldal között” - hangsúlyozta Bojár Iván András, a Szeretem Budapestet Mozgalom elnöke a tárlat hétfő esti megnyitóján, hozzátéve, hogy különbséget kell tenni a „dekoratív, minőséget és értéket képviselő graffitik és az öncélú, egyedül egy szubkultúra belső kommunikációját szolgáló firkák, az úgynevezett tagek között”.

„Megváltozott a köztérről való gondolkodás, a közönyt lassan felváltja az odafigyelés, épp ezért most kell újragondolnunk azt, hogyan kezeljük a graffiti-kérdést; hogy mit kell lemosni a házfalról és mi az, ami akár egy galériában is megállja a helyét” - emelte ki Bojár Iván András. A Maczó Balázs muzeológus rendezte tárlat egyedi vendégkönyvet biztosít: a látogatók a falra függesztett kartonpapírokra festékszóróval (konzervatívabbak tollal) írhatják le vagy festhetik fel véleményüket.

A május 10-ig nyitva tartó kiállítás időtartama alatt külön helyiségekben olyan képzőművészek képei lesznek láthatóak, akik művészetére nagy hatást gyakorolt a graffiti, így a Bázis Galéria graffiti-művészeinek alkotásai, Taker, valamint Kovács Buddha Tamás képei kerülnek a falakra. Az első, már látható kísérőtárlat ugyanakkor más témát dolgoz fel: a Szeretem Budapestet Mozgalom és a Budapest Városarculati Tanácsnoki Irodája által kezdeményezett graffiti-eltüntetési akció 13. kerületi képei láthatóak a különteremben.